Egy órával napnyugta után a mocsár megszűnik helynek lenni, és kórussá válik: az éjszakai békák ritmusba zárnak, a kabócák föléjük rétegződnek, és valahol egy mély víz-a-kövön csobbanás pontozza az ágyat tíz-tizenöt másodpercenként. Ez a 30 mocsár-felvétel pontosan ebben az órában készült: éjszakai békakórus teljes sűrűségen, kabócaágyak, amik elég stabilak ahhoz, hogy a hang alá üljenek, víz csapkodása nedves sziklán közeli perspektívában, és a magas nádon átfújó szél szárazabb zörgése.
A horror- és thriller-vágók az alacsonyabb sűrűségű békaanyagot keresik, mert a néző a kiáltások közti szüneteket annyira hallja, mint magukat a kiáltásokat: ott lakik a rettegés. A természetfilmek a teljes kórusfelvételeket húzzák atmoszférikus bevezető képekhez. Bármely láp- vagy vizes terület szintjének játék-atmoszférája a nádon átfújó szelet rétegezi a közelebbi lényfelvételek alá térbeli mélységért. Vidd, ami a jelenethez illik: az egész csomag ingyen letölthető MP3, jogdíjmentesen, regisztráció nélkül.